Én, a bankár...

Én, a bankár...

Becsapott adósok, nagyon nagy a baj! IV. rész (kamatparitás, kockázatkezelés)

2017. június 07. - bankvezér

Azzal kezdem, hogy ebben a részben is a véleményemet írom le. És ha ez a vélemény részben, vagy egészben megegyezik a valósággal, arról nem tehetek.
Eredetileg a biztosítókról akartam írni a IV. részben, de kénytelen vagyok a kamatparitásról írni, és kénytelen vagyok újra a kockázatkezelést is elővenni.
Van egy devizás érdekvédelmi szervezet, amelyik mindenkinél okosabbnak képzeli magát.
A pénzügyi törvényszerűségeket könnyedén, megfordítják . Ha ők akarják, a folyók felfelé folynak, a földobott kövek felfelé esnek, – legalább is ők így képzelik. Ha valamiért az az érdekük, hogy a Föld lapos legyen, akár amellett is kiállnak.
Ez az érdekvédő szervezet a Bankcsapda. Nem tenném a tűzbe a kezemet értük…
Én most itt megkérdezem a Bankcsapdát, hogy hallottak-e már kamatparitásról?
A kamatparitás lényege, hogy egy adott deviza egy másik devizához való erősödését ellensúlyozza az erősödő deviza kamatának arányos csökkenése. Ennek hosszabb távon így kell lennie a pénzügyi törvények szerint, hiszen tartósan “nincs ingyenebéd” pénzügyi téren sem.
Ennek a kamatparitásnak az a következménye, hogy kellően hosszú időtávon nincs különbség abban, hogy valaki milyen devizában adósodik el, mert ha  alacsony kamatú devizában,  például svájci frankban, akkor a többlet tőketörlesztés miatt ugyanannyi terhet jelent majd neki a kölcsön teljes visszafizetése, mintha forintban vette volna fel a kölcsönt.  (Itt jegyzem meg, hogy jelenleg még mindig sokkal jobban járnának az adósok, ha ténylegesen svájci frank állt volna a kölcsönök forrásoldalán. Majd azt is elmondom, hogy miért .)
Már jó ideje érvényben van Kúria jogegységi határozata, mely  kimondta, hogy az ügyfelek az alacsonyabb kamatért cserébe vállalták az árfolyam-kockázatot.
De gondoljuk csak meg, hiszen a kamatparitás törvényszerűsége miatt ugyanúgy kell járnia  az adósnak, mintha forintban adósodott volna el.
Most emlékezzünk arra, hogy miért nem adtak a bankok az ügyfeleknek forintkölcsönt? Azért, mert az ügyfél annak nem bírta volna fizetni a törlesztő részleteit. De  láttuk, hogy kamatparitás miatt hosszú távon a svájci frankban nyilvántartott kölcsön után is legalább annyit kell az adósnak fizetni. Itt érhető tetten  a szándékos banki megtévesztés és csalás!
Dr. Kriston István ügyvéd a kamatparitás tárgyában levelet írt a Kúriának, de vajon milyen hatása lesz, e levélnek?
Hiszen a Kúria olyan bírókból áll,  akik  matematikából az első általánostól, a bírói szakvizsga letételéig felmentést kaptak.
A Kúria Polgári Kollégiumát vezető Wellmann György matematikai alulképzettségéről már  legendák keringenek.
Az ő tudatlansága azért tragikus, mert ő hagyja jóvá a jogegységi határozatokat. (Pénzügyi analfabéta  és az adósok kárára elfogult ember.)
Az adósok annak idején nem tudhatták, hogy bár van árfolyam- és kamatkockázat, ezek eltörpülnek a Wellmann-kockázathoz képest.
( Majd később elmondom, hogyan kell a Wellmann-kockázatot kezelni.)
Most hadd térjek rá a deviza árfolyam-kockázatának kezelésére.
Gondolkodjunk… Ha egy pénzintézet egy trendszerűen erősödő deviza árfolyam-emelkedésének kockázatát  akarja kezelni, akkor az vajon mennyibe kerül?
Pontosan annyiba, mint amennyi a trendszerű árfolyam-emelkedés, mert ellenkező esetben a kockázatkezelőt vesztesség éri.
És mert ez az árfolyam-emelkedés a trendből nagy valószínűséggel kiszámítható, így a kockázatkezelés költsége is kiszámítható.
A kettő megegyezik. Tehát az árfolyam-kockázatot nem érdemes kezelni.
A bankoknak egyébként nem kellett árfolyam-kockázatot kezelniük, mert az árfolyam-emelkedést  kiegyenlítette  a kamatcsökkenés.
Persze, ha nem csaltak volna a bankok a kamattal .
És megvan a válasz arra a kérdésre, hogy miért nem engedett az állam a bankok ellen folytatott és megnyert kamatperbe adósokat  beavatkozni.  Azért, mert az állam által tisztességesnek ítélt és a bíróság által jóváhagyott kamat  is messze meghaladta a devizára jellemző kamatot.
De ennek az az oka, hogy forint állt a kölcsönök forrásoldalán.
És mint már korábban is említettem,  ha valóban deviza állt volna a kölcsönök mögött, akkor sokkal jobban kellett volna járniuk az adósoknak. (Majd elmondom, hogy miért.)
(Folytatom.)

A bejegyzés trackback címe:

https://hirszerzos-bankar.blog.hu/api/trackback/id/tr3112575023

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kocsis Zsuzsa 2017.06.09. 22:22:37

Egyre több dolog derül ki de sajnos az is gond hogy hogyan keveredünk ki ebből...mert önként nem fogja egyik sem bevallani hogy....direkt vagy tévedésből hát kissé rosszul döntött...hogy finoman fogalmazzak.

Violett2017 2017.06.10. 11:56:26

Döbbenet !!!! Figyelemmel olvasom a sorait. Köszönöm szépen

bankvezér 2017.06.10. 23:56:05

@Violett2017:
Kedves Violett, érdemes az eddigi 10 részt számozás szerinti sorrendben elolvasni.
Ígérem, hogy folytatom a sorozatot.

Violett2017 2017.06.11. 07:36:44

Köszönöm szépen a választ.Már elolvastam minden bejegyzést. Figyelem az új postokat. Olyan régen vagyok devizakárosult, más néven sértett,hogy van némi fogalmam a dologról.De ez ami Ön írt újdonság!

diamondagi 2017.06.18. 08:32:59

Kiváncsian várom a XI. részt !!!!
süti beállítások módosítása