Azzal kezdem, hogy ebben a részben is a véleményemet írom le. És ha ez a vélemény részben, vagy egészben megegyezik a valósággal, arról nem tehetek.

A  IV. részben megígértem, hogy választ adok arra a kérdésre, miért járnának most  jobban az adósok, ha valóban deviza lenne a kölcsönök forrása.
Három dolgot kell megnéznünk.
1. A kamatparitást, melynek hatására hosszú távon (20 év) ugyanannyiba kerül a kölcsön forintban és svájci frankban felvéve is.
2. Annak okát, hogy  a kamatparitás ellenére is, most  miért jobban járnának az adósok tényleges svájci frank kölcsönnel.
3. Ha nincs ingyenebéd, akkor kifizeti meg az ebéd árát?
A kamatparitás  működik, mert elég csak megnézni a svájci frank árfolyamának és kamatának alakulását  hosszú időtávon. . Egymással ellentétesen mozognak.
Miért járnának most mégis jobban az adósok a deviza forrással ?
Azért, mert mintegy két éve már a svájci frank árfolyama egyhelyben “toporog” a forinthoz képest, miközben a kamata is változatlan nagyságú. Ennek köszönhető az, hogy jóval kedvezőbb lenne most svájci frank forrású kölcsön, mint a forint forrású .
De mert nincs pénzügyi ingyenebéd,  ezt valaki megfizeti. Ez a valaki a Svájci Nemzeti Bank.
Ugyanis  a Svájci Nemzeti Bank  már évek óta milliárdos tételekben szorgalmasan eurót vásárol  svájci frankért,  – ezzel és a negatív alapkamattal éri el, hogy a frank ne erősödjön az euróhoz képest. Csakhogy így mindig több frankot kénytelen adni egy euróért, mint amennyit az,  az árfolyamtrend szerint  ér. Így  a Svájci Nemzeti Bank drágán vásárolt  százmilliárdos nagyságrendben eurót.  Ezzel fizette meg a tényleges svájci frank forrású kölcsönök esetében keletkező  ingyenebéd árát.