Soha nem találtam Andy Vajnát szimpatikusnak, még akkor sem, amikor feleségül vette Palácsik Tímeát.
De ha azt a  tevékenységét nézem, amit a magyar filmiparban kifejtett, akkor el kell ismernem, az ő idejében a magyar film felszálló ágban volt, és az országba külföldi (amerikai) filmesek  érkeztek, akik Magyarország jó hírét keltették a világban. 
Azonban Vajna halálával és    Káel Csaba  kinevezésével a felszálló ág leszálló ágba csapot át. 
Tény, hogy nem vagyok jó véleménnyel Káelről . Hiába a nagyon részletes, dicsekvő Wikipédia szócikk Káelről, -  amit talán a rokonai szerkesztettek. Mert tudom, hogy ami nem kedvező  Káelre nézve, azt kihagyták belőle. 
Kihagyták, hogy Káel apja a Kádár rendszer bizalmi embere volt, - Kazincbarcika legnagyobb ABC áruházának volt az igazgatója. Azt is kihagyták, hogy Káel bizony egy teljes évig ösztöndíjas egyetemi hallgató volt a Szovjetunióban, -  Kijevben. Ez azért érdekes, mert Káel aztán átállt a liberálisok oldalára és az akkor még harsogó liberális Orbánt szolgálta "Ezüsthajó" nevű pénznyelő cégén keresztül.  Azóta Orbán már fasiszta lett, ez azonban nem okozott Káel karrierjében törést, könnyen követni tudta a változást, mert éppen olyan gerinctelen mint a miniszerelnöke, - mindketten "ikrek" csillagjegyűek. 
Ami Káel filmes tevékenységét illeti, még az első Orbán kormány idején megrendezte a Bánk bán című operafilmet. A hazafias nevelés céljára készült film az akkor legdrágább magyar filmnek számított, - másfél milliárd forint ment el rá. 
De ha magyar tinédzsereknek vetítik, tíz perc vetítés  után csak géppisztolyos őrök tudják a teremben tartani a nézőket. 
(A poszt az egyéni véleményemet  tartalmazza, - ha másokéval egyezik, annak örülök.)