A harmadik részben is a véleményemet írom le. És ha ez a vélemény részben, vagy egészben megegyezik a valósággal, arról nem tehetek.
Ahogy a második részben már említettem, a bankok a kölcsönök nagy részére biztosítást köthettek  arra az esetre, ha az adós nem tudná fizetni a kölcsönét.
Látszólag értelmetlen dolog bebiztosítani az olyan kölcsönt, mely mögött ingatlan  fedezet van, hiszen az adós fizetésképtelensége esetén a bank megszerezheti a zálogként szolgáló ingatlant.
Prudens bankműködés esetén ez a zálog  fedezi az  adós még meglévő tartozását.
Csakhogy főleg a 2007-2008 között kötött kölcsönszerződések igen nagy részénél a kölcsönösszeg már a folyósítás idején elérte az ingatlanfedezet értékét.
A kölcsön felmondása  idején pedig jelentősen meg is haladta.
Az ilyen kölcsönök bizonyítják azt, hogy a bankok  kifejezetten  a biztosító által majdan fizetendő kártérítési összegre “hajtottak”.
A bankok már a kölcsönszerződés aláírása  előtt eldöntötték, hogy az ilyen kölcsönt minél előbb fel fogják mondani, hogy a  szerződésbe írt magas devizaösszeget minél előbb megkapják a biztosítótól kártérítésként.
Most válaszolok az első részben feltett kérdésre, hogy miért  kellett devizában meghatározni az adósok tartozását .
Többek között azért is, mert ha deviza van a kölcsönszerződésbe írva, akkor a biztosító, deviza kártérítést nyújt, az adós fizetésképtelensége esetén.
Így, a bank devizához juthat egy tényleges deviza nélküli kölcsön kártérítéséből.
De ahhoz, hogy a biztosító valóban devizát fizessen,  mindenképpen fenn kell tartani azt látszatot, hogy deviza áll a kölcsönök mögött.
A deviza látszatának fenntartása elengedhetetlenül fontos dolog.
Ezért a  Kúria korábban jogegységi határozatában kimondta, hogy a kedvezőbb kamatért az ügyfelek devizában adósodtak el. (Kedvezőbb kamat?Ugyan már… Korábban már megmutattam, hogy az adósoknak  nem a devizára jellemző kedvezőbb kamatot kellett fizetniük, hanem annak többszörösét!)
Még Falus Zsolt is beállt a devizát bizonygatók közé, (bizonyos erők rávehették erre)  és jól összeveszett a devizát tagadó Kásler Árpáddal ( A Haza Nem Eladó Mozgalom) .
Az adósok nagyon nagy bajban vannak, mert a bankoknak és az államnak is az az érdekük, hogy “bedőljenek” a kölcsönök.
Matolcsy  azért ajánlgatja  bankok felé, hogy  a felmondott kölcsönök esetén egyezzenek meg az adósokkal, hogy későbbi számonkérés esetére fedezze magát. De az ajánlás teljesülését senki nem kényszeríti ki,  szándékosan nincsen rá  lehetőség.  Így a  bankok azt teszik, ami az érdekük.  És az érdekük a kölcsönszerződések felmondása után az adós végrehajtása, hogy megkapják a biztosítótól a deviza kártérítést.
Mostanra már az adósok nagy része  visszafizetett a banknak annyit, mint a felvett tőke, sőt inkább többet.
A “forintosítás” utáni megemelkedett törlesztő részletet végkép  nem bírják, néha  nem  akarják fizetni.
A bank szerinti tőketartozásuk 8-10 évi megfeszített törlesztés után is  több, mint amennyit eredetileg felvettek.
Amikor a  bank felmondja  a kölcsönt, a fedezetként szolgáló ingatlant a piacinál jóval alacsonyabb áron  (gyakran) bank-közeli vásárló kezére juttatják, (az adósok általában még ezután is nagy összeggel tartoznak) és  a  biztosítótól felveszik a kártérítést .
Az adós semmit nem kap a kártérítésből, pedig a bank, az adós pénzéből kötötte a biztosítást, de  a kedvezményezett  nem az adós, hanem a bank.  (Falus Zsolt ez ellen léphetett fel.)
A bank  akár kétszeresen is megszerzi a kölcsönadott tőkét, (egyszer forintban és egyszer devizában)  és  a kölcsöntőke utáni időarányos kamatot is.
A Fidesz kormány, mely jelenleg a Magyar Államot vezeti, többször egyezkedett a bankokkal a devizás csaláson szerzett pénz felosztásáról.
Bizonyára minden adós emlékszik, hogy 2014-ben a “forintosítás” előtt Kósa Lajos és Rogán Antal is úgy nyilatkozott a TV-ben, hogy nem a piaci árfolyamon lesznek a kölcsönök forintra válva.
Aztán mégis úgy lettek váltva. Az egy egy színjáték volt mellyel a bankokat akarták kényszeríteni, hogy többet fizessenek a csalással elért nyereségből  az állam (vagy csak az elit) részére.
Akkor a  megállapodás létrejött, és azután a bankok közvetlenül diktálhatták feltételeiket a bíróságoknak,  a parlament a bankok számára kedvező törvényeket  hozott és hoz.
2017 elejétől például az adós már nem tudja  megszüntetni  az  ellene  indított végrehajtást a kölcsönszerződés érvénytelenségére hivatkozva.
Tehát állami erőszakkal minden szerződés  érvényes lesz! Hiszen csak érvényes szerződés után  jár kártérítés.
A magyar devizaadósok a bankok biztosítási csalásának áldozatai lesznek, ha nem tudják a mostani folyamatokat megállítani!!
Közben az Orbáni propaganda azt harsogja, hogy megmentették az adósokat.
(Folytatom.)